2012. jan. 14.
Huszonegy prózai mű
A könyves játszótéren, azaz a Moly.hu oldalon hoztam létre az alábbi polcot, melyre azokat a prózai műveket gyűjtöttem össze, melyek bármiféle módon hatottak a Non nobis, Dominére. Van köztük olyan, amely hosszú évekkel ezelőtt megalapozta a történelmi regények, s így a történelem iránti vonzódásomat, mások kitörölhetetlen nyomokat, érzéseket, gondolatokat hagytak bennem. Van, amelyik a hangulata miatt került fel a polcra, és van olyan is, amelynek a karaktereit találtam iszonyú erősnek. Sőt, rendhagyó módon még olyan könyveket is becsempésztem az alábbi listába, melyeket valami miatt negatív kritikával illettem, és amelyek arra ösztönöztek, hogy bizonyos dolgokat máshogy, lehetőleg jobban írjak meg a saját történelmi regényemben.
2012. jan. 11.
Az első kötet borítója
Az Ulpius-háznál nem unatkoznak, és főleg nem tétlenkednek. A Bookline-on máris előrendelhetővé tették a Non nobis, Domine tavasz vége, nyár eleje környékén megjelenő első kötetét, a Kelet oroszlánját. Alább pedig megnézhetitek Kovács Gyuri grafikus nagyszerű munkáját, ez lesz a kötet borítója. Mit szóltok hozzá?
2012. jan. 8.
Felhasznált szakirodalom
A magyar középkor története
Pannonica Kiadó, Budapest, 2005
Barta Gábor: Keresztesek áldott népe
Madách Könyvkiadó, Pozsony, 1977
Bíró Ferencné – Csorba Csaba: Élet a középkori Európában és Magyarországon
Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1985
Dobszay László: Magyar zenetörténet
Planétás Kiadó, Budapest, 1998
Erdődy János: Keresztes lobogók alatt
Madách Könyvkiadó, Pozsony – Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1986
Gál Farkas: Az úriszék előtt
Madách Könyvkiadó, Pozsony – Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1984
Helen Nicholson: A templomos lovagok 1120-1312.
Delta Vision Kiadó, Budapest, 2011
2012. jan. 7.
A Kelet oroszlánja fülszövegterve
A minap kért meg rá a kiadó, hogy írjak egy-két mondatot a Non nobis, Domine első kötetéről, a Kelet oroszlánjáról. Természetesen nem bírtam betartani azt az egy-két mondatos korlátot, és végül megírtam a könyv fülszövegtervét. Ezt alább olvashatjátok:
2012. jan. 6.
A Könyvhétre jön az első kötet!
Nemrég komoly változások történtek a székirodalom háza táján: a könyveimet ezentúl (kezdve a Sub Rosa harmadik kiadásával) a budapesti Ulpius-ház Könyvkiadó gondozza, de a megállapodásunk értelmében minden történelmi témájú könyvem megjelenhet saját kiadóm, a Historium gondozásában is. Így történt, hogy a Non nobis, Domine idén többféle formában is napvilágot lát, hiszen az Ulpius gondozza a kétkötetesre osztott, puhaborítós változatot, majd karácsony tájékán jön a Historium kisebb példányszámú, keménytáblás, védőborítós, egykötetes díszkiadása, némi extrával (pl. térkép, családfa...) megpakolva.
2011. dec. 28.
Károly Róbert harmadik koronázása
A Non nobis, Domine egyik központi figurája a 14. század elején háromszor is megkoronázott lovagkirály, Anjou Caroberto (azaz Károly Róbert). Az ő harmadik koronázását mutatja be, illetve pénzügyi reformjairól beszél a Tisztelgés a megtartó haza előtt c. oktatófilm alábbi jelenete. A film 1999 és 2000 között készült, írója és rendezője Magyar Tamás, operatőre Vékás Péter, szereplői pedig lelkes hagyományőrzők. Miután az alkotás körbejárta a magyarországi és szlovákiai magyar iskolák egy jelentős részét, lassan feledésbe merült. Ma már semmit sem lehet róla találni az interneten, kivéve egyetlen említést, miszerint létezik. Ennek a részletnek egyébként két érdekessége is van:
2011. ápr. 4.
Borítóterv
Nagy Attila (Namedia) egy "kicsit" átdolgozta az előző borítótervet, az eredményt alább lehet megszemlélni. Ezen már csak minimális változtatásokat kértem eszközölni, tehát a végleges borító majdnem ugyanígy fog kinézni (megsúgom: a nevem egészen fentre kerül, lent pedig egy rövid szöveg lesz olvasható). Egyébként pontosan ez az a minimál dizájn, amit annyira szeretek, és amit ehhez a regényhez is elképzeltem. Mit szóltok hozzá?
2011. márc. 29.
Non nobis, Domine (teaser trailer 1)
Sebestyén Márta hihetetlen hangját hívtam segítségül az alábbi kis hangulatkeltő videó létrehozásához. Azt hiszem, a Kyrie Eleison az ő tálalásában telitalálat...
2011. jan. 7.
Tíz film
Aki olvasta már egy-két könyvemet, bizonyára észrevette, hogy szeretek filmszerűen írni, sőt gyakran használok egyes jeleneteken belül filmszerű "vágásokat" is. Nem bővítem azon írók táborát, akik elítélik a filmművészetet, és kizárólag az irodalom mellett kardoskodnak, hiszen (és ezt íróként bátran ki merem jelenteni) egy jó film gyakran képes úgy láttatni bizonyos dolgokat, ahogy egy prózai műnek sosem sikerülne. Alább tíz olyan filmet sorolok fel, melyek közvetlenül vagy közvetetten, de inspiráltak, hatással voltak a Non nobis, Domine írására. A sorrend kaotikus.
2010. dec. 29.
Buda
A mai Buda északi része, Óbuda (Budapest III. kerülete) területén az ókorban virágzó város római kori neve Aquincum volt, amely a vizeiről kaphatta a nevét (latin aqua = víz), míg a középkori latin források Sicambria néven emlegették az ókori várost.
A Buda név a korai Árpád-korban az Aquincum helyén épült települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, a budai Vár (Újbuda) megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun uralkodó testvéréről, Budáról (Bleda) kapta a nevét. Arany János is megörökítette Buda halála című költeményében ezt az ősi történetet a világhódító király ellen a távollétében összeesküvést szövő fivérről, akit a hazatérő Attila párbajban megölt, és akinek az emlékére nevezik a várost Budának.
2010. dec. 14.
Exkluzív részlet
Idén októberben jelent meg a Madách Kalendárium 2011, melyben a felkérés szerinti novella helyett egy exkluzív részlet olvasható a 2012-ben megjelenő Non nobis, Dominéből. A jelenet akkor játszódik, amikor a főszereplő, Attila először jár Budán, és a seblázból magához térve először látja meg azt a lányt, aki az egész életét megváltoztatja. A Madách Kalendárium sajnos hiányosan, megvágva hozta le ezt a fejezetet, az alábbi linken azonban teljes egészében elolvasható:
2010. dec. 13.
Ürücomb templomos módra
2010. dec. 8.
Történelmi-politikai háttér (2. rész)
1308 telén Károly Róbertet hivatalosan is királlyá választották, de mivel Kán László nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a Szent Koronát, Gentile bíboros újat készíttetett, megszentelte azt, az előzőre pedig tilalmat mondott ki. A koronázásig még egészen 1309. június 15-ig kellett várni, amikor is a budavári Nagyboldogasszony templomban végre Károly Róbert fejére kerülhetett az új korona.
A kiskirályok mit sem törődtek az új renddel, minden addiginál durvább szemtelenségekre vetemedtek. A Kőszegiek rablóhordái kifosztották a boszniai és a csanádi püspököt, elfogták az erdélyi választott püspököt, további templomokat raboltak ki és főpapi székhelyeket foglaltak el. Lassan az egész ország kezdte megelégelni az oligarchák becstelen uralmát…
2010. dec. 7.
Történelmi-politikai háttér (1. rész)
A regény a magyar középkor egyik legkritikusabb időszakában játszódik, 1292 és 1314 között. III. András, az utolsó Árpád-házi király gyenge uralkodásánál és a szinte állandóan dúló belháborúknál már csak az uralkodó 1301-ben bekövetkezett, utód nélküli halála volt aggasztóbb – hiszen nem csupán király, de trónörökös nélkül maradt az ország.
Az elkövetkező években az olasz Caroberto (későbbi Károly Róbert) és a cseh Vencel (későbbi László) hadakoztak a koronáért és osztották meg a nemességet. Lászlót – a délvidéki urakon kívül – a teljes magyar nemesség pártolta, míg Károly Róbert csupán a délvidékieket tudhatta a saját oldalán. Ugyanakkor Károly Róbert mellett egy olyan hatalom is állt, melynél szinte nem akadt erősebb Nyugaton: a Keresztény Egyház. A pápa már évek óta Anjou uralkodót szeretett volna látni Magyarország élén, így teljes erejéből támogatta az ifjú Carobertót. Ha pedig a pápa, akkor a királyságban működő egyházi lovagrendek és Bicskei Gergely, az esztergomi érsek is az olasz jelölt mellett álltak.
2010. dec. 7.
Lovagleves
A netBarátnő magazin hasábjain jelent meg az alábbi kipróbált recept, mely felbukkan majd a regényben is:
(Katt az alábbi képre!)
2010. febr. 1.
Bátor Vilmos
Vilmos a magyarországi Szerdahelyen (ma Dunaszerdahely, Szlovákia) született 1254-ben, kisnemesi családban, Péter keresztes lovag fiaként. Apja 1268-ban vette fel a keresztet, és csatlakozott a Templomos Lovagrendhez, melynek sorait már két generáció óta erősítették a család férfitagjai.
Péter sokáig nem volt hajlandó tudomást venni apja szentföldi birtokáról és nagyszámú fegyvereséről, amikor 1268-ban végre rászánta magát a nagy utazásra. Száz katonája élére állva hamar nevet szerzett Keleten, és amikor 1269-ben csapatával csatlakozott IX. Lajoshoz a VIII. keresztes hadjáratban, már erősen fontolgatta, hogy nem tér vissza Magyarországra, hanem családját is damaszkuszi birtokára költözteti. Tervét azonban már nem tudta kivitelezni, mivel rögtön az első ütközetben elesett, nem sokkal később pedig a birtokát is porig égették. Csak a köpenye és a kardja érkezett vissza Szerdahelyre, a férfi halálhírével együtt.
2010. jan. 29.
A templomos rend Magyarországon
Magyarországon a rend megalakulása után néhány évtizeddel, valószínűleg már 1147-ben, a második keresztes hadjáratra az országon átvonuló VII. Lajos francia király kíséretében megjelentek a templomos lovagok. A Somogy megyei Csurgón 1163-ban a rend jelenlétét említő oklevél valószínűleg hibás datálású, de 1169-ben már bizonyíthatóan a templomosok birtokában volt a Zárától délkeletre fekvő dalmáciai Vrána, amely kedvező fekvése miatt a hamarosan kialakuló magyar rendtartomány központja lett. Akárcsak Európa többi részén, hazánkban is gyorsan elterjedt és meggazdagodott a rend. Birtokainak nagy része Dalmáciában, Szlavónaiában és Horvátországban feküdt, de szinte valamennyi Árpád-házi királyunk tett adományokat részére az ország különböző területein.
2010. jan. 29.
Egy történelmi regény blogja
Ahogy a Sub Rosa esetében is tettem, úgy ezennel legújabb készülő regényemnek, a Non nobis, Dominének is nyitok egy blogot. Az olvasók általában heti egy frissítésre számíthatnak, és megismerkedhetnek a könyv fiktív és valós alapú építőelemeivel egyaránt.
A Non nobis, Domine a magyarországi templomos lovagok történetére épül. Főszereplője egy árva fiú, akit a Szentföldről hazatérő nagybátyja vesz gondozásába, és elhatározza, hogy templomos lovagot farag belőle. A regény cselekménye összesen huszonkét évet ölel fel (1292 és 1314 között), ahogy a fiúból apród, fegyvernök, majd lovag lesz. Láthatjuk a lovaggá válás nem mindig zökkenőmentes folyamatát, egy tiltott, ám annál erősebb szerelem kibimbózását, végigkövethetjük az akkori (cseppet sem egyszerű és vértelen) politikai változásokat... Részt vehetünk véres összecsapásokban (a kisebb ütközetektől kezdve, a rozgonyi csatán át egészen a lékai ostromig és a borostyánkői mészárlásig), és belülről élhetjük át a középkori világ legerősebb rendjének éveken át tartó üldöztetését, majd végleges (?) feloszlatását.
A Non nobis, Domine egyszerre fiktív élettörténet és nagyon is valós alapokra támaszkodó történelmi regény, szerelemtől, kalandtól, humortól és csípős kritikai felhangoktól sem kímélve. Szereplői túlnyomórészt kitalált figurák, akik bár nem formálták a történelmet, annál inkább átélték azt.
